A Soproni Szemle rövid története

„Bízó szívvel, de egyben a soproni ember hagyományos megfontoltságával indítjuk el ezt a lapot, abban a meggyõzõdésben, hogy arra szükség van…” - bocsátotta útjára 1937-ben Heimler Károly (Lásd Varga Imréné cikkét a 2005/4. számban (PDF)), a Soproni Városszépítõ egyesület akkori elnöke az általa alapított új helytörténeti folyóiratot. Kezdeményezését lelkesen felkarolta a város humán értelmisége, akik szerzõkként és elõfizetõkként is a lap mellé álltak. Heimler fõszerkesztésével 1944-ig nyolc évfolyam látott napvilágot, amelyek összesen csaknem 2500 oldalon közöltek történeti, mûvészettörténeti, régészeti, irodalomtörténeti tanulmányokat, módszertani és vitacikkeket, valamint könyvismertetéseket. Sopron német megszállása után a folyóirat beszüntette megjelenését. A II. világháború után 1954-ig politikai okokból nem engedélyezték újraindítását.

Az ismételt jelentkezésre 1955-tõl, hosszas elõkészítõ munka után nyílt lehetõség, amelynek történetét az események 50. évfordulóján Domonkos Ottó ny. múzeumigazgató dolgozta fel. (Lásd  Domonkos Ottó cikkét a 2005/1. számban (PDF).) Ettõl az évtõl kezdve a mai napig folyamatosan, évente négy alkalommal jelenik meg folyóiratunk. 1955-ben a fõszerkesztõi tisztséget a Múzeum akkori igazgatójára, az országosan elismert Csatkai Endre (Lásd Domonkos Ottó cikkét a 2005/4. számban) mûvészettörténészre bízták, aki írásaival, illetve a Szerkesztõbizottság tagjaként már kezdettõl jelen volt a folyóirat munkatársai között. Csatkai kiterjedt kapcsolatainak köszönhetõen széles körû, alapos ismeretekkel rendelkezõ szerzõgárdát tudott megnyerni a folyóiratnak - köztük országosan ismert kutatókat és saját tanítványait egyaránt. A nagyobb történeti, régészeti, irodalomtörténeti tanulmányok mellett szerkesztése alatt virágkorát élte a tudományos igényû „kis színes” rövidebb figyelemfelkeltõ írások közlése, amelyek közül sokat saját maga írt. 1970. márciusában bekövetkezett haláláig féltõ gonddal, fáradhatatlanul intézte a folyóirat ügyeit.

A Csatkai halálával megüresedett fõszerkesztõi tisztet Mollay Károly (Lásd Turbuly Éva cikkét a 2005/4. számban) nyelvész professzor vette át, aki szintén az 1937-es indulástól meghatározó egyénisége volt a folyóirat körül felnövekvõ kutatógárdának. Kezdetben egyetemi oktatómunkája mellett, 1984-tõl pedig nyugdíjasként, folytonosan megújuló erõvel végezte 25 esztendõn keresztül szeretett szülõvárosa folyóiratának szerkesztését. Az általa meghatározott tematika jegyében, elsõsorban a Szerkesztõségtõl várta el, hogy cikkeket írjanak, amiben õ maga járt elöl. Joggal írhatta Jankó Ferenc 2005-ben közzétett tudománymetriai elemzésében, hogy „Mollay Károly a Soproni Szemle történetének valószínûleg örökre a legmeghatározóbb alakja marad.” Szerkesztõsége idején nagyobb hangsúlyt kaptak a társadalomtörténeti jellegû írások és a levéltári anyagra épülõ terjedelmes forrásközlések; ezáltal a folyóirat jellege tudományosabb, de némileg „szikárabb” lett.
A Rendszerváltozás idején sokat tett azért, hogy a Szemle a napi politikától távol maradva, eredményesen folytassa mûködését. A folyóirat visszatért a Városszépítõ Egyesület keretei közé, fõszerkesztõje pedig aktívan hozzájárult ahhoz, hogy 1993 januárjától az Egyesületen belül önálló jogi személyként létrehozzák a Soproni Szemle Alapítványt [átkapcsolási lehetõség az Alapítványról szóló részhez], amelynek Kuratóriuma õrködik a lap megjelentetésének jogi és pénzügyi keretei felett. A Kuratórium elsõ elnökének Ádám Antal geofizikust, az MTA rendes tagját választották.

Mollay Károly betegeskedése idején, illetve elhunyta után 1996-97-ben Turbuly Éva, a Soproni Levéltár igazgatója gondoskodott a folyóirat megjelenésérõl.

A jelenlegi Szerkesztõség, amelynek tagjai között a Soproni Levéltár és a Soproni Múzeum számos munkatársa megtalálható, 1998 januárjától mûködik együtt a folyóirat megjelentetésében a folytonosságot képviselõ Szerkesztõbizottsággal [átkapcsolási lehetõség a Szerkesztõbizottság névsorához]. Célunk a Szemle régi szerzõgárdája mellett új szerzõk: fiatal kutatók, Sopron és környéke történetével egy-egy általánosabb téma feldolgozása kapcsán szembesülõ szakemberek megnyerése szerzõink (és természetesen olvasóink) körébe. Esetenként Sopronnal foglalkozó külföldi szerzõk munkáit is közöljük. Az egyes folyóiratszámok összeállításánál a tematikus szerkesztés elvét követjük, azaz igyekezünk valamilyen szempontból összetartozó írásokat összeválogatni. Hangsúlyt fektetünk a város életében fontos szerepet játszó évfordulók történeti hitelességû bemutatására is. Így 2006/3. számunkban [átkapcsolási lehetõség a 2006/3. szám anyagához (PDF)] az 1956-os forradalom, 2006/2. és 4. számunkban [átkapcsolási lehetõség a 2006/2. és 2006/4. szám anyagához (PDF)] a soproni és Sopron környéki németség kitelepítésének évfordulója alkalmából jelentettünk meg új kutatásokon alapuló tanulmányokat, valamint visszaemlékezéseket.

2005-ben ünnepeltük a folyóirat újraindításának 50. évfordulóját. Ebbõl az alkalomból szeptember 21-én ünnepi ülést tartottunk a soproni Vármegyeháza dísztermében, ahol a Szerkesztõség és a Szerkesztõbizottság tagjai méltatták a korábbi szerkesztõk tevékenységét, és áttekintették, hogy mivel gazdagították a folyóiratban 1937-tõl napjainkig megjelent írások az egyes tudományszakok mûvelését a helyi és az országos kutatások szempontjából. Az ünnepi ülés anyaga kibõvített formában megjelent a Szemle 2005/4. számában. [átkapcsolási lehetõség a 2005/4. szám cikkeihez (PDF)

A Soproni Szemle rövid története